         |
|
http://stonebridge.hu/pilu/zene/Pravda-Zebegenyi_lecso.mp3 » Zebegényi országzászló és hősi emlékmű A zebegényi országzászló és hősi emlékmű az 1930-as években Maróti Géza tervei alapján épült emlékműegyüttes a börzsönyi falu fölé magasodó Kálváriahegyen, ahonnan festői panoráma nyílik a Dunakanyarra. Az eredeti, nem teljesen elkészült együttest később az 1956-os forradalom emlékműveivel egészítették ki. Zebegény népszerű turistanevezetessége, ahol a Magyarországot az első világháború után szétszaggató trianoni döntés évfordulóin, június 4-én évente rendeznek megemlékezéseket. A meredek oldalú Kálváriahegy (vagy Kálváriadomb, korábbi nevén Kopaszhegy) egyike a Zebegény fölötti hegyeknek és a falu központi részéhez a legközelebbi. A vasútállomástól öt perce sétával közelíthető meg. hegy a Remetekereszt-bérc alacsonyabb nyúlványa, hossza 250 méter, legnagyobb szélessége 40 méter, tengerszint feletti magassága 170 méter. Tetején hosszúkás plató húzódik. A hegytető platója, panorámájának távlatai egyedülálló helyszínt teremtettek a szakrális tér kialakításához. Ennek déli oldalán 1853-ban tornyos kápolnát építettek egyéni adományokból, amely ma az emlékműegyüttes része. A templomhoz vezetnek fel a falu temetőjétől és egy másik apró kápolnától induló Kálvária stációi. A Duna felőli oldalról, a hegyoldal tövébe épült házak közül indulva kanyargós gyalogutat építettek az emlékműegyütteshez. A plató részben mesterséges, 1935-en és 1936-ban alakították ki, a felszínből mintegy hat méter magasságú löszréteget hordtak le és teregették szét a domboldalon. Ezzel megsemmisült a hegy tetején a rézkorban állt földvár régészeti rétege. Nem ismert, mely kultúra építette az erődítményt. Az itt talált leletek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. (Forrás: Wikipédia) » Római katolikus templom Zebegény életében nagy jelentőségű esemény volt az 1907-es esztendő, amikor a "Fiatalok csoportjá"-hoz tartozó friss építészdiplomás Kós Károly és Jánszky Béla kapott megbízást a falu templomának tervezésére. A berendezési tárgyak (oltár, szószék, padok, színes üvegablakok) is az építők elképzeléseit tükrözik. A tervezők, valamint a munkákba később bekapcsolódó Györgyi Dénes, és a gazdag belső díszítést készítő gödöllői iskola tanára, Kőrösfői-Kriesch Aladár és tanítványai együttesen, egy közös gondolat szellemében hozták létre a XX. századi magyar templomépítés egyedülálló alkotását.
» SZŐNYI István EMLÉKMÚZEUM 2627. Zebegény, Bartóky u.7. SZŐNYI ISTVÁN (1894-1960) a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, 1924-től haláláig élt és alkotott Zebegényben. Művészete itt teljesedett ki, festészetét a varázsos szépségű táj, a faluban élő emberek ihlették. Műveiben költészetté emelte a hétköznapokat. Egykori lakóháza és műterme 1967-től emlékmúzeum. Az állandó kiállításon a mester minden alkotói korszakából látható egy-egy jelentős festmény, olyan remekművek, mint a Kerti pad, a Vízparton, a Reggel, az Este Zebegényben, vagy A falu ősszel. Időszaki tárlatokon tekinthetők meg több ezer darabból álló grafikai életművének legszebb darabjai. Tanítványainak, pályatársainak munkáit kiállítás-sorozatok keretében ismerhetik meg a látogatók. A Szőnyi ház mögött levő hatalmas kertben a művészről elnevezett képzőművészeti szabadiskola és ifjúsági művésztelep működik. Az 1992-ben létrehozott Szőnyi István Alapítvány támogatja a kiállítások rendezését, kiadványok megjelentetését, a magángyűjteményekben fellelhető Szőnyi művek felkutatását. Nyitva tartás:
» HAJÓZÁSTÖRTÉNETI MÚZEUM 2627 Zebegény, Szőnyi Istán u. 9.
(Forrás: zebegeny.hu)https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&url=http://www.zebegeny.hu/hu/zebegeny_tortenete&ved=2ahUKEwj98cj_qqvyAhWggf0HHdi-AXwQFnoECAsQAQ&usg=AOvVaw2UMVCpWDa0BRoqtxI4GsJ2 |
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||